Az akkoriban Köfém névre hallgató hölgykoszorú 1969-ben jutott fel az NB II-be, megvetve ezzel a fehérvári női kézilabdázás sikereinek alapjait. 1992 óta van élvonalbeli női kézilabdacsapata a városnak, amely azóta Cerbona, majd Cornexi néven állandó résztvevője az NB I-nek. A közelmúlt felidézéséhez először a szakosztály igazgatóját, Balássi Imrét hívjuk segítségül. "Miután csapatunk feljutott az első osztályba, eleinte a bentmaradás, később a stabil felsőházi tagság elérése volt a cél. Kétezer-egy óta tudatos építkezés folyik az egyesületnél, igyekszünk évről évre impozánsabb eredményeket elérni, reményeink szerint az idei termés még nem a maximum!"

Szakmailag semmi akadálya, hogy tartós bérletet váltson a Cornexi a magyar és európai élvonalba, hiszen a klub utánpótlás-nevelő munkája lassacskán a hazai etalonként ismert Győri ETO tevékenységéhez hasonlít. "Jelenleg hatszáz fiatal kézilabdázik nálunk. Összehangoljuk a sport és oktatási tevékenységeket az óvodától a főiskoláig. Mindezekből kitűnik, hosszú távra tervezünk. A jelenlegi szinten is nehéz megmaradni, ez lesz az első lépés. A továbbiakban a bajnokság dobogóján és a nemzetközi élmezőnyben szeretnénk állandósítani a helyünket" - árulja el reményeit a sportvezető.

Milyen helyzetben van egy remek eredményekkel büszkélkedő női kézilabdaklub egy olyan városban, ahol a jégkorong, a férfi kosárlabda és az öttusa is magas színvonalú, valamint létezik első osztályú labdarúgócsapat is? Balássi Imre elégedett, megbecsüli, nem értékeli túl a városvezetőség lehetőségeit és segítségét: "Nagyra tartom a fehérváriak sportszeretetét. Sok remek csapat és szakosztály van a városban, az önkormányzati támogatás ezért érthetően megoszlik. A várostól érkező összeggel minden esetben meg kell alapozni a sikeres működést, hiszen ez remek kiindulópontot adhat a szponzorok, támogatók, hirdetők megszerzéséhez."

Amikor a sikerkovácsot, Szabó Edina vezetőedzőt kérdezzük az elmúlt másfél év munkájáról, Balássi Imréhez hasonlóan az utánpótlást emeli ki elsőként. Büszkék rá! Nem véletlenül. A fiatal, saját nevelésű játékosokra és a rutinos, sok nagy csatát megélt klasszisokra épülő együttesben tökéletes a harmónia.

"Balogh Bea, Siti Bea és Sugár Timi rendkívüli sportemberek - dicséri csapata húzóembereit a tréner. - Szerények, odaadóak, mindenfajta sztárallűröktől mentesen viselkednek. A tavaszi sorozatterhelés és mérkőzésdömping közepette óriási teher hárult rájuk, de ők bírták a legjobban a fokozott igénybevételt. Nem véletlenül, hiszen már számos alkalommal átéltek szoros rájátszást és fergeteges hangulatú európai kupamérkőzést."

Mi a helyzet a fiatalokkal? Tápai Szabina, Lőw Andrea, Kenyeres Fanni. Ezeket a neveket az elmúlt idény során tanulták meg a sportág szerelmesei.
Ha egy klub jelentős szerepet szán saját utánpótlásának, akkor három dolog elengedhetetlenül szükséges a sikerhez: pénz, kiemelkedő szakmai munka és rengeteg türelem. A jelek szerint ezekből nincs hiány Fehérvárott.

"Maradéktalanul elégedett vagyok a magunk mögött hagyott szezonnal - folytatja Szabó Edina. - Felejthetetlen élmény volt az EHF-kupa-győzelem, a számunkra nyeretlenül véget érő bajnoki rájátszás pedig megmutatta, hogy bizony vannak hiányosságaink. Középtávú terveink megvalósításához minden feltétel adott, tudjuk jól, hogy nehéz szezon elé nézünk, de melyik szezon nem nehéz? Igyekszünk megbirkózni a feladatokkal és élni a lehetőségekkel, mi, az edzők a csapat fiataljaival együtt tanuljuk kezelni ezt az örömteli helyzetet."